2017. augusztus 5., szombat

Nyár, történések

Elég régen nem írtam blogbejegyzést, de nem azért, mert nem történik velem semmi, sőt. Éppen annyi időm van általában, hogy az álmosságtól félholtan bedőljek az ágyba, és kialudjam magam, bár néhány hete (hónapja?) ez se jött össze. Amióta elköltöztünk ugyanis a Hűvösvölgyi útról a 9.kerületi Távíró utcába, nem nagyon sikerült egy jót aludni. A lakásunk legfelső emeleti sarki lakás, tehát egész nap éri a meleg. Általában 30-34fok körül van a hőmérséklet, kicsit nehezen tudunk elaludni, és túl hamar ébredünk… De ez már hálistennek a múlt, ugyanis kaptunk kölcsön egy mobil klímát, így most pénteken május óta először rendesen kialudtuk magunkat, ugyanis sikerült 30 fok alá tolni a hőséget a szobánkban :) És már a galambokat is sikerült megnevelnünk, hogy nem jó az senkinek se, ha hajnalban a mi erkélyünkön rendetlenkednek, így már rájuk sem ébredünk fel.


Az elmúlt pár hónap nagyon mozgalmas volt számomra: többek között eljutottunk a Novarock fesztiválra, amiről már írtam, egyszerűen imádtam! (a legnagyobb élmény számomra a blink-182, a Linkin Park, a Green Day, és Rag’n’Bone Man koncert volt).


A munkahelyemen egyre magabiztosabbnak érzem magam, kezdek egyre több mindent önállóan eldönteni, elintézni, és úgy gondolom, hogy jól megy, bár nyilván van még mit tanulni, és fejlődni, de szerintem jó irányba haladok. Nagyon élvezem, hogy mindig van mit csinálnom, hogy hasznos az a munka, amit leteszek az asztalra, és hogy egy jó csapat vár minden nap, amikor bemegyek az irodába. Jó csapattal dolgozni pedig szerintem az egyik legfontosabb dolog, ha azt szeretné elérni az ember, hogy öröm legyen bejárni dolgozni. #proudtobeafox


Eva Simonyi (@evasimonyi) által megosztott bejegyzés,




Lementünk tökéletesen random az EFOTT-ra is egy napra szülinapozni. Ilyet se csináltam még, mármint ennyire spontán bulit tolni, de mindig az ilyenek sikerülnek a legjobban. Megnéztük a HURTS-öt, még mindig zseniálisak :)


Eva Simonyi (@evasimonyi) által megosztott bejegyzés,


Sikerült becsípni is, mindezt úgy, hogy nekem másnap (vasárnap) reggel 9-re az irodában kellett lennem. 40 perc várakozás után elkaptunk végre egy taxit, ami kivitt az állomásra a 2.16-os vonathoz, amire épphogy felpréselődtünk. Néhány óra alvás után már bent is voltam nyitni az irodát, persze letoltam egy kávét, és a szükséges mennyiségű buli-after trash foodot, de képtelen voltam teljesen felébreszteni az agyamat és a testemet. Nem azért, mert ittam pár fröccsöt előző este, az azért ennyire nem befolyásolt és viselt volna meg, nem volt számottevő. De az álmosság….Elszoktam a 3 óra alvástól. Az egész napom egy nagy holtpont volt. Szerencsére jött másnap a hétfő, úgyhogy jól ráaludtam a hétvégére….janem :)


Megnéztük Marilyn Mansont is, ezt csak kb azért írom le, mert ahogy gondolom végig, hogy mik történtek mostanában velem, mindig azok a legszebb emlékek, amik közösek, és erre is Bandival mentünk el, így kb ennyi jót tudok elmondani az egészről...

Eva Simonyi (@evasimonyi) által megosztott bejegyzés,


Family time:
Júliusban itthon volt Bandi apukája is, akinél júniusban voltunk kint Németországban egy hétig. Most mi vendégeltük meg :) Voltunk kint vízilabda meccset nézni a Teraszon, egészen kellemes kis hely.




Mentünk jazz koncertre is, amit sokkal jobban élveztem annál, mint amit gondoltam. Egészen sokáig abban a hitben éltem, hogy nem szeretem a jazz zenét, de ezek után átformáltam a véleményemet. Szerintem a free jazzt nem szeretem, de lehet, hogy azzal kapcsolatban is hamar meggondolom magam.

Eva Simonyi (@evasimonyi) által megosztott bejegyzés,


NAGYON FONTOS TÖRTÉNÉS: összegyűlt a Jamie Oliveres késkészletünk, és nagyon büszkék vagyunk rá! Öröm ilyennel főzni, eszméletlen éles, és amúgy is imádom Jamie Olivert. Igen, egy késkészletről áradozok. És annak is külön tudok örülni, amikor új mosogatószivacsot fogok be. Ilyen ez a nyuggerélet.

És van már chromecastunk is, így nagyképernyőn tudom nézni a Linkin Park koncertfelvételeket, mint például most is, amivel kicsit kínzom magam, mert tényleg nagyon szarul érintett CB halála, de erről nem gondolom, hogy tudnék és szeretnék hosszabban írni, talán csak ennyit: hiányozni fogsz Chester, sokunknak. Köszönet mindenért, és hogy egy olyan csodás emlékkel tudok “búcsúzni”, mint amit a Novarockon adtál nekünk. Nyugodj békében!

Eva Simonyi (@evasimonyi) által megosztott bejegyzés,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése