Muglik Londonban

2016 februárjában jártunk először Londonban, én ekkor repültem életemben először, ez volt az első közös utunk együtt Bandival, és magát a várost is imádtam, alig vártam, hogy visszamenjünk oda. Most az elsődleges cél a Harry Potter Warner Bros Studios túra volt, így az időpont kiválasztásakor azt néztük, hogy mindenképpen legyen oda jegy, mert sokszor sold out az egész nap. Egyszerre vettük meg a repjegyet és a HP jegyeket, és a szállást is sikerült lefoglalni időben: az ibis excelben szálltunk meg, közel a Royal Victoria megállóhoz.

4 napra és 3 éjszakára mentünk, szombat reggelre érkeztünk. A reptérről elmentünk egy ott élő barát lakására, ahol le tudtunk pakolni, amíg nem vehettük át a szállást (ami 2 épülettel lejjebb volt), majd elmentünk együtt Stratfordba a bevásárlóközpontba, ahol sikerült az előre eltervezett 30 font helyett 48 fontot otthagyni a Primarkban, de teljesen megérte. Mármint 11 fontért téli, 6 fontért meg nyári Harry Potteres pizsama? Teljesen megérte. Imádok vásárolni, ha több pénzem lenne, valószínű ez lenne az elsődleges hobbim. A második napon délelőtt elmentünk sétálni a Holland Parkba, ahol láttunk sok cuki mókust, pávát, és a Kyoto Gardent is, amiben sétálva szinte el se tudtuk hinni, hogy még mindig a városban vagyunk.

Kifelé jövet gyönyörködtünk a környékben, és a házakban, amikor elsétált mellettünk David Beckham, aki ott lakik, és lesétált a fiával kutyát sétáltatni. Persze azonnal akartam vele képet csinálni, de Bandi meggyőzött, hogy viselkedjek normális felnőttként, és hagyjam békén szerencsétlen embert, aki vasárnap kiugrott kutyát sétáltatni, úgyhogy erőt vettem magamon, és békénhagytam. Igen büszke vagyok magamra. A Holland Parkos séta után elmentünk Camden Town-ba, ahol császkáltunk kicsit a piacon, (ahol mindent lehet kapni), majd benéztünk a Dr. Martens-be, ami félig kicsit múzeum is volt (híres emberek dedikált bakancsai, sztorik, stb.),

majd benéztünk a Cyberdog nevű helyre, ami egészen szürreális élmény volt. Valójában ez egy üzlet, ahol minden neon, átlátszó, vagy hálós, ahol az eladóknak fehér kontaktlencséje van, 10 centi vastag talpú holdjárója, és fehér raszta haja. Eszméletlen hangerőn ment a techno, és a magasban a rács mögött profi táncosok tolták a rave-bulikát. Mintha egy egész más világba csöppentem volna. Eszméletlen érdekes volt, és persze tömve volt az egész bolt, mindhárom szint.

Kajálás után délután visszamentünk a szálláshoz este megnéztük a Winter Wonterland-et a Hyde parkban, ami sokkal nagyobb, színesebb, és tömöttebb, mint amit vártam. Olyan, mint egy óriási karácsonyi vásár egybegyúrva egy vurstlival és egy vidámparkkal. Lehetett venni churrost, és finom (tényleg finom) forraltbort, illetve nagyon sok vásári játékkal találkoztunk, mint a dodzsem, óriáskerék, és hulámvasút. Folyton szólt a zene, rengeteg ember volt ott, és iszonyú hideg volt, de úgy sétálgattunk bent több, mint 3 órát, hogy szinte észre sem vettük.

Eljött a hétfő, a nagy nap, amire hónapok (évek) óta vártunk: A Harry Potteres nap. Reggel megreggeliztünk a hotelben, azután igazából nem is emlékszem, mit csináltunk, de szerintem nem olyan sokára indultunk is, mert vonattal, majd busszal kellett kimennünk a helyszínre (természetesen Harry Potteres busszal). Amikor megérkeztünk a helyszínre (kb egy órával hamarabb), fotózkodtunk kint a bejáratnál kicsit,

aztán bementünk az előtérbe körbenézni, ahol már a karácsonyi dekoráció volt kint, és ami ezzel jár, természetesen egy óriási, gyönyörű karácsonyfa. Kértünk fülhallgatós guide-ot is, azt magunkhoz vettük, majd szóltak az ott dolgozók, hogyha szeretnénk, beférünk az eggyel előbbi turnusba is, úgyhogy persze mentünk, mert annál több időt tölthettünk bent. Az első teremben nem lehetett fotózni, itt egy idegenvezető elmondta, hogy a következő terem után annyit fotózunk és videózunk, amennyi csak jólesik, és érezzük magukat nagyon jól. Ezután a falakon a kivetítőkön elmesélték a Harry Potter sztoriját, hogy hogyan jelent meg, mikor, mekkora sikert aratott az egész világon, illetve mennyi ember szívét érintette meg. Fantasztikus volt, mindenki ráhangolódott a következő pár órára. A következő terem egy kisebb mozi volt, ahol leültünk, és egy kis vetítést láthattunk, ahol maguk a színészek is megszólaltak. Ezután emelkedett fel a filmvászon, és megláthattuk a Great Hall bejárati ajtaját, amelyet az adott napi szülinapos vendég nyithatott ki, mi pedig beléphettünk a Roxfort nagytermébe, amin minden asztal meg volt terítve, égett a tűz a kandallóban, repkedtek a kis boszorkányok a karácsonyfák körül, illetve a tanári asztal előtt jeges asztalon volt kitöltve a jégpoharakba a karácsonyi ital.

Ezután jött a következő terem, ami óriási volt. Először a 4. filmben látható kosztümökön akadt meg a szemünk, utána következett a fiúk roxforti hálószobája, a Szükség Szobája, Dumledore szobája, és még ezer más dolog, amitől tátva maradt a szánk.

Szinte hihetetlen volt belegondolni, hogy egykor valóban ott forgatták az adott jeleneteket. Rengeteg mindent láttunk, de még annál is többet fotóztam, beszéljenek inkább a képek:

5 órát töltöttünk el bent, és még csak ezután következett a gift shop, ami óriási volt, és gyakorlatilag MINDEN kapható volt, ami Harry Potteres. Pólók, pálcák, pennák, füzetek, könyvek, üstök, bögrék, pizsamák, párnák, és még millió más dolog. Magamon is csodálkozom, de sikerült csupán egyetlen dolgot beszereznem:

Este még kicsit császkáltunk az Oxford Streeten, és benéztünk az m&ms boltba, amiből csak 5 van ilyen a világon. 3 szintes! Zseniális volt :)

Utolsó nap bevásároltunk néhány finomságot az egyfontos boltban, aztán sétáltunk egyet a Tower Bridge-nél, és ettünk egy finomat a The George Inn-ben, ami nagyon hangulatos kis hely, és már több, mint 400 éves! Délután felszedtük a cuccainkat és elindultunk a reptérre, bár még el tudtam volna tölteni ott egy hetet. Imádom Londont, alig várom, hogy megint visszamenjünk!